A kettős honfoglalásról

László Gyula

A honfoglalás vitás kérdései

Győrffy György a kettős honfoglalásról:

"A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül. A 7. század végén ugyanis egy új régészeti kultúra jelenik meg az avar birodalomban: a korábbi préselt ezüst veretes ruhadíszeket felváltják a bronzöntéses, griffes-indás leletek. E leletcsoport előzményei visszavezethetők a minuszinszki medencéig. Valószínű tehát, hogy ekkor, a 7. század végén, az avar birodalomba beköltözött egy olyan keleti nép, mely sok tekintetben átalakította az avar társadalmat. Ezek a jövevények valószínűleg az onogurok szétválásakor, a 7. század utolsó éveiben szakadtak ki Volga–Don közötti hazájukból, és kerültek a Kárpát-medencébe. A régészeti leletek a történeti forrásokkal egybevetve valószínűsítik, hogy a beköltözők az ogur, azaz bolgár törzsek közül váltak ki. Az onogurok – mai tudásunk szerint – bolgár-török nyelven beszéltek, s noha jelentős szerepük volt a magyarság kialakulásában, nem bizonyított, hogy a Kárpát-medencébe a 7. század végénbeköltözött csoportjuk magyarul beszélt volna. A régészeti leletekből az etnikum nyelvét csak akkor lehet meghatározni, ha írásos forrás is kerül elő. Az utóbbi években Szarvas mellett egy későavar sír mellékleteként előkerült egy tűtartó, melyen rovásírásos szöveg olvasható. Ez eléggé hasonlít a nagyszentmiklósi kincs felirataihoz.Jelenleg több kutató foglalkozik ezek megfejtésével. Komoly kísérlet történt a törökből való megfejtésre, de ma még nem áll elég emlék rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt véglegesnek tekintsük, mint ahogy vitathatóak a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos feliratainak megfejtései is. Ha ezt biztonsággal sikerül megoldani, választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ez az ideköltözött késő-avar népesség milyen nyelven beszélt ezen a területen.
Hozzá kell azonban fűzni: a magyarok a „steppe-országút” peremén éltek. Ezen az útvonalon közel két évezreden keresztül különböző nomád népek vonultak nyugat felé. Elképzelhető, hogy valamelyik iráni vagy török nép magával sodort egy magyar néprészt a steppe pereméről. Ez azonban nem jelenthetett olyan embertömeget, amely megváltoztathatta volna a Kárpát-medence etnikai-nyelvi arculatát. Ma bizonyosnak csak az tekinthető, hogy a magyarok Árpád vezetésével költöztek a Kárpát-medencébe. Ezt az is alátámasztja, hogy a magyarok magukra használt összefoglaló népneve, amely összefűzi őket az ugorokkal, tehát a magyarnépnév, Dzsajháni khoraszáni emír arab nyelvű földrajzában (870 körül) szerepel, mint a Don és Duna közt elterülő Madzsgaria. Ugyanakkor a honfoglalást megelőző időben – ma ismert forrásaink szerint – ilyen nevű nép nem élt a Kárpát-medencében."
in História
Magyarok a Kárpát-medencében